Mosonmagyaróvári Strucc Futóklub SE

strucclogo

 2018.04.29.

gomb

  

egyszazalek

viragzo varos evszamnelkul logo

 

rsz greiner logo

Agrowirt Logo Color

 

6 mofem logo

 

virpay logo

otproba

 

For top

 

smr

 

pw logo

 

ufmlogo2

 

high5

 

lajtaszig honlap

 

marathon dent

  

 

wb jpg

 

superinfo

 

chiccologo

 

14_agnitiming_logo

 

 

2017.11.09.

Csapó Andris beszámolója:

Jubileumi futásra készültem, ugyanis ez volt a 30. félmaraton versenyem. Jól sikerült a felkészülés, az edzéseredmények alapján jobb formában voltam, mint tavaly. Közel 2200 kilométer volt idén a lábaimban, jó alapozás után minőségi gyorsító edzéseket végeztem. (különböző résztávok és 10 km-es tempófutások szintfelmérőnek) Tavaly még csak hirtelen ötlettől vezérelve neveztem, idén már tervezetten indultam ezen a versenyen. Év elején már felírtam a naptáramba és úgy alakítottam az őszi szezont, hogy méltó évzáró futás legyen.

Az előző évi Rauchwart Marathon jó tapasztalatai miatt ebben az évben is itt szerettem volna egy gyors félmaratont futni. A távokat és a pályát is változatlanul hagyták, így tudtam mire számíthatok. Rauchwart egy kis település Burgenland déli részén, Szombathely közelében. A falu mellett található két tó és egy kemping, ami köré szervezik az eseményt. Szokás szerint november első hétvégéjén 4 kategóriában álltunk a rajtvonal mögé. (maraton, félmaraton, nyolcadmaraton és váltó) Reggel még csípős hideg volt, 3°C-ot mértünk, de tudtam, hogy napközben meleg lesz és ez nekem azt jelentette, hogy az egyéni csúcsdöntésről lemondhatok. Sajnos beigazolódott az előrejelzés, már 9 órakor is verőfényes napsütés volt, sehol egy felhő az égen. Igazi kirándulóidő, délben már 15°C, ami novemberben viszonylag ritkaság. 4 kört kellett futni az 5,275 km hosszú pályán, részben aszfalt, részben apró kavicsos útvonalon. Mindegyik szakasz végén egy kis túlnyúlással (gondolom a mérőkerékkel kimért táv is indokolja) és egy fordítóval, ami szervezőknek egyszerűbbé, a versenyzőknek nehezebbé teszi a viadalt.

Hárman utaztunk a helyszínre, Vincze Csabi a Strucc - és Borsos Attila a győri Futóklubból tartott velem. Csabi az utolsó napig vacillált, hogy jöjjön –e, mert megfázással bajlódott, de végül nem tudott nemet mondani és rajthoz áll. Megküzdött a távval és kipipálta ezt a kihívást is. Négy egyenletes kört terveztem szaladni, ami sajnos nem jött össze, mert a leggyorsabb és a leglassabb kör között 49 mp eltérés volt, szemben a tavalyi 18 másodperccel. De az egy teljesen más verseny volt, számomra ideális körülmények között (4-5°C és felhős idő). Akkor egyéni csúcsot akartam futni, idén ez nem volt reális, de egy „taktikai csata” miatt sokat tanultam belőle. Az elején óvatosan kezdtem, senki nem ment előttem belátható távolságban, akire tapadhattam volna. A második körben próbáltam gyorsítani, ami könnyedén ment, viszont a harmadik körre kicsit lassultam, még ha nem is érzékeltem, mert több embert még így is megelőztem. Ekkor hárman rendeződtünk egy bolyba, de a többiek taktikusan mindig mögöttem jöttek és szélárnyékban utaztak. Nem okozott gondot az iramdiktálás, mert erősnek éreztem magam és tudtam, hogy tudok még robbantani, ha szükséges. Viszonylag sík a pálya, de egy rövid emelkedő azért okoz némi nehézséget, főleg az verseny végéhez közeledve. Az utolsó körben volt egy iramváltásom a „rettegett” emelkedőnél, amit nem tudtak lereagálni, így leszakadtak tőlem. Annak ellenére, hogy ez lett a leglassabb szakaszom, taktikailag jól kiviteleztem, így megtartottam az összetett harmadik helyezést. Ezen persze én is meglepődtem, mert csak másnap tudtam meg, amikor megnéztem a honlapon az eredményeket. Nem gondoltam, hogy a tavalyinál másfél perccel rosszabb idővel a dobogóra kerülhetek. Becsapós volt, hogy minden táv minden versenyzője egyszerre indult. (tehát nem lehetett tudni, hogy aki előttem van, az velem együtt félmaratont fut vagy maratont, esetleg egy kör után befejezi a sprint versenyt) Azt érzékeltem, hogy csak néhányan vannak előttem és senki nem előzött meg, de a dobogóra azért nem számítottam. Így idén már a második dobogós helyezésemnél nem álltam a pódiumra, mert a májusi UB-n sem vártuk meg az eredményhirdetést, inkább siettünk haza. Volt azért egy verseny a nyáron (Győr-Lipót), ahol nagy örömömre a Győri Futóklub fa vándorszobrát átvehettem Alasztics Gyula szobrásztól, futóbarátomtól. A szervezésre idén sem lehetett panasz, minden apró részletben látszott, hogy a futók igényeit szem előtt tartva igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni az eseményből. Erre egy példa, hogy főszervező a harmadik helyért járó emlékplakettet postán elküldi nekem. A rajtcsomagban egy technikai pólót kaptunk és a végén szép befutóérmet akasztottak a nyakunkba. Frissítésre körönként volt lehetőség és a célban szendvicsekkel vártak. Személy szerint még egy frissítőnek örültem volna, ahol vízhez juthattunk volna. A körönkénti frissítőpont ugyanis nekem kevés volt és nehéz is volt jól kivitelezni, mert a fordító előtt volt, ezért le kellett lassítani hozzá és kizökkentett a ritmusból.

Visszatekintve az idei futószezonra sikeres évet zártam, több versenyen is javítottam az egyéni legjobbamon, köztük legértékesebb trófea a berlini maraton eredményem. Most jöhet a megérdemelt pihenés és kezdődhet az alapozás a következő évre. Nem tervezek sok versenyt és új egyéni csúcsokat jövőre, de Csabival és Attilával egyetértettünk abban, hogy Rauchwartba visszatérünk még. Eredmények: Csapó András: 1:30:55, Vincze Csaba: 1:40:26

rauchwart1     rauchwart2

 

2017.11.06.

Hárman vettünk részt vasárnap a hazai terepfutás gyöngyszemén, a Bakony Félmaratonon, Kelemen Attila (1:39:15), Palkovits Attila (1:43:37) és Dr. Farkas Imre (1:48:56). A Zirci rajt után az útvonal a Cuha szurdokba vezet, a Porva-Cseszneki vasútállomáson keresztül Vinye felé, végig a Cuha mellett. Ez a turisták által is kedvelt útvonal a Bakony legszebb része a vasúttal, alagúttal, viadukttal. Ez a rész jól futható, kevés szinttel, de itt tízszer át kell kelni a Cuha patakon és ez igazi kuriózum a terepfutó versenyeken, ami igazi védjegye a rendezvénynek. Vinye után irány Csesznek a Zörög-tetőn keresztül. Ez a rész már egy komolyabb hegyet tartalmaz, nehéz emelkedőkkel. Majd egy kis lejtő a faluban, és egy igazi hegyi befutó a vár tövében. Kiváló időben, nagyon jól éreztük magunkat, az alapozás első heteiben egy kellemes buli versenyen vehettünk részt. Jövőre is megyünk.

vinye1     vinye2

2017.10.23.

Változatlan versenytávok mellett várunk minden futni vágyót 2018. április 29-n Mosonmagyaróváron a XV. Szigetköz Félmaratonon. Versenykiírás január közepén, nevezés február 1-től. De előtte még a hagyományos Szilveszteri Futás december 31-n, új helyszínen az UFM Arénánál, részletek később.

felmaraton2018

2017.10.18.

Az elmúlt hétvégén 4 óvári Strucc rohangált szabadon Budapest utcáin. Elég sokáig garázdálkodtak, mert csak 42195 méter megtétele után tudták őket befogni. Mindegyiket sikerült beterelni a célkapuba, most újra biztonságos helyen vannak. Printz Ákos, debütáló maratonista Strucc így látta a budapesti csavargást:

Hát ezt az összefoglalót örömmel írom meg. Kérdés, hogy miért is? A válasz egyszerű, mert megcsináltam. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor nem lenne kihívás lefutni egy maratoni távot, de jelentem 42.195 métert lefutni az. Magyarország legnagyobb szabadtéri sportrendezvényén vettem részt, ahol több mint 30.000 ember gondolta azt, hogy valamilyen formában sportosan tölti el a hétvégét és a különböző távokon megméretteti magát. Régóta terveztem ezt a futást és úgy gondoltam, hogy az első maratont mindenképpen Magyarországon fogom abszolválni. A pálya részben ismerős volt, hiszen a Wizz Air félmaraton útvonalát érintette, de így is a tartogatott meglepetést számomra. A rakpartokon való futás külön élményszámba ment és ezen a futáson a meleg időjárás még „élvezetesebbé” tette. A hangulat szokásos színvonalat képviselte, a szervezők és a közönség ki tett magukért. Futás közben kérdeztem magamtól, hogy ez fájni fog és igen ez fájt, főleg úgy fejben elterveztem egy 5:00/km tempót, amit tudtam tartani 30 kmig. Klubtársaim nálam sokkal tapasztaltabb futók a jó tanácsok mellet említették, hogy a maraton 30 km után kezdődik igazán. Hát igazuk lett az utolsó km-ek már fájtak. Az gondolom, hogy ez nagyon jó kis verseny volt és mindig emlékezetes marad, nem csak azért mert ez volt életem első maratonja, amit teljesítettem, hanem azért is mert a kisfiam is elkísért és szurkolt értem aki pont ezen a napon ünnepelte a születésnapját. Köszönöm mindenkinek, aki hitt bennem és támogatott.

Eredmények: 151. Domonkos Péter 3:06:13, 755. Printz Ákos 3:36:15, 954. Retek Zoltán 3:42:33, 3371. Varga Gyula 4:49:38

bpmar

2017.09.28.

Printz Ákos néhány gondolata a versenyről:

A Strucc Futóklub lelkes kis csapata (Vincze Csabi, Dr. Tóth Attila, Tóth Artúr, Retek Zoli, Dovánszki Imi és én) gondolt egy nem túl merészet és különböző távokon lefutotta az immáron 20. alkalommal megrendezésre kerülő Sri Chinmoy futóversenyt Győrben. Az egész versenyre jellemző volt a családias hangulat, mivel a nagyobb versenyekhez képest „csupán” csak 400 versenyző gondolta azt, hogy a vasárnapi pihenés helyett inkább a „terep” futással ismerkedik. Izgultam, hogy a terep illetve az időjárás mit tartogat számomra, szerencsére ezzel nem volt gond. A szervezés tökéletes a névadó Sri Chinmoy hangulatában zajlott, tehát a start pisztoly helyett egy perces meditációval indultak „futásnak” a versenyzők. A 21,1 km-es táv megtételéhez 5 kört kellett megtenni a győri Püspökerdőben, mely a lassabb futók előzése illetve a korábbi esős napok miatt felázott talaj néha akadályokat görgetett elém. Életem első dobogós helyezését sikerült elérnem, melyhez azért kellett, hogy az utolsó körben 4 perces kilométerekkel próbáljam felpörgetni magam. Szerencsére a Strucc Futóklub ezen a versenyen is letette névjegyét és szép sikereket ért el. Köszönöm a szervezőknek ezt a hangulatos versenyt és remélem, hogy jövőre is a dobogó legfelső fokára tudok állni, rajtam nem múlik…..

gyor11    gyor12    gyor13

2017.09.26.

A Strucc Futóklubból idén hárman indultak Európa legnagyobb maratoni futóversenyén Berlinben – ahonnan mindenki egyéni csúccsal tért haza. A világ hat legjelentősebb maratonija (World Marathon Majors) közé sorolt berlini versenyre ezúttal 137 országból 43.852 nevezést fogadtak el, akik egyéniben teljesíthették a klasszikus maratoni (42.195m) távot. Már a nevezés sem volt egyszerű a többszörös túljelentkezés miatt, ugyanis alapvetően sorsolással választják ki az indulókat.

A verseny minden mozzanatát hihetetlenül jól szervezték. A rajtcsomag kiadása is rendhagyó volt, ugyanis a rajtszámot helyben nyomtatták ki a visszaigazolásban kapott vonalkód alapján, így nem kellett előre csomagolni, az egész folyamat szupergyors volt. A rajt előtt is hasonló profizmust tapasztaltunk, több ezer szervező biztosította, hogy minden gördülékenyen menjen. Csak rajtszámmal és karszalaggal lehetett bejutni a verseny területére, a kijelölt ruhatárba és természetesen a szintidőnek megfelelő rajtzónába. Másodpercre pontosan indult a verseny, a 2x4 sávos úton felsorakozott futók hosszú sora. Az első három zónában már induláskor fel lehetett venni a megfelelő tempót, nem kellett lassúbb futókat kerülgetni. Hátrébb azért voltak ilyen nehézségek, akár több kilométeren keresztül is.

Óriási élmény volt a közönség jelenléte végig a 42km-es pályán, rengeteg szurkoló kijött a versenyre. Emellett szinte egymásba értek a zenei pontok, többnyire élőzene adta a bíztatást. Még gyorsabb tempó mellett is folyamatos volt a mezőny, egy pillanatig sem kellett egyedül futni. Az egész verseny arról szólt, hogy itt minden adott a lehető legjobb eredmény eléréséhez. A pálya nagyon jól futható, szélesek az utak, alig van benne szintkülönbség, éles kanyar vagy fordító sehol. Frissítőpont is bőven volt, a vége felé már egyre sűrűbben. Idén hárman is esélyesek voltak a világcsúcs megdöntésére, talán az eső is közrejátszott abban, hogy 35 másodperc híján ez nem történt meg. A 77 magyar versenyző közül a Strucc futói 2., 8., 12. helyezést értek el.

Strucc Futóklub eredmények:

Takács László             2:48:28                       (féltáv: 1:24:29)

Kelemen István          3:13:38                       (féltáv: 1:36:14)

Csapó András             3:22:00                       (féltáv: 1:40:31)

berlin1     berlin2     berlin3

2017.09.11.

Az amatőr futók legnagyobb futóversenyét rendezték a hétvégén Budapesten, a Wizz Air félmaratont. Évek óta sok versenyzővel képviseltetjük magunkat, idén is nyolc Strucc koptatta az aszfaltot a pesti utakon, a 8315 célba érkező között. Az évszaknak megfelelő időjárás fogadta a futókat, ami ilyenkor azért jóval melegebb, mint egy jó félmaratoni futásához szükséges. De a futás szabadtéri sportág, mindenki remekül helytállt a nehezebb körülmények között is. Eredmények:

124. Domonkos Péter: 1:26:48

380. Printz Ákos: 1:35:20

438. Vincze Csaba: 1:36:49

672. Balassa László: 1:40:56

1025. Szentesi Nándor: 1:45:44

1390. Dr. Tóth Attila: 1:50:34

2476. Bögi Attila: 1:59:57

3201. Varga Gyula: 2:07:13

wizzair

2017.09.03.

Ketten vettek részt a klubból Podersdorfban, az Austria Triatlon féltávú versenyén. Két remek egyéni csúcs született, Seiwerth Anna és Farkas Imre is élete legjobb eredményét érte el féltávon. Farkas Imi szemszögéből a verseny:

Több alkalommal vettem már részt nézőként a sokunk által jól ismert versenyen, idén azonban, első alkalommal, versenyzőként érkeztem szombaton, korán reggel, a Fertő tó partjára. Kellemesen hűvös, igazi triatlonos idő fogadott, 16 C' volt a levegő és 20,6 C' a víz hőmérséklete. A képet egyedül az erős szél árnyalta, de a szabadtéri versenyzés már csak ilyen, nem lehet mindig minden optimális. Gyors bedepózás után szinte egyből a vízben találtam magam, a közel ezer versenyző között, az ikonikus világítótorony mellett.

Itt kezdődött számomra a fekete leves. A víz nagyon sekély volt, a belső bójáknál, a parttól 700 méterre sem ért még mellig sem, az erős szél felkavarta az iszapot, a kézfejem sem látszott bemelegítés közben a vízben. Kifejezetten nagy hullámok között rajtoltunk el. Úszásra nem éppen optimális körülmények között lökdöste, tolta, akadályozta egymást szinte végig ezer triatlonista az 1,9 km-en. Azt hiszem, a Fertő tó itt alkalmatlan komoly triatlonverseny úszószámának a megrendezésére.

Depózás után irány a kerékpáros pálya. 3 kör, összesen 90 km, számomra szokatlan, kiváló minőségű aszfalt kárpótolt az úszás nehézségeiért. Üdvözölve a versenyzőket, egyszerre a nap is előbújt a felhők közül. A kerekek halkan, finoman gördülnek, a napfény átmelegít, a szőlősorok között haladva hangos durranások üldözik el a seregélyeket s köszöntik a triatlonistákat. Ilyenkor jön el az a flow érzés, amitől ennyire lehet szeretni ezt a sportot.

A táv számomra viszonylag gyorsan elfogyott, s újabb depó után már a futópályán folytattam a versenyt. Párhuzamosan futva a tó partjával 2 kör, nézők, szurkolók, s a drukkoló csapattársaim - akiknek külön köszönöm, hogy miattam kijöttek -, sorfala között teljesítettem a 21 km-t. 5 óra 12 perccel, középtávon az eddigi legjobb időmmel értem be a célba, átvenni a finisher pólót, s a jól megérdemelt akoholmentes sört.

Dr. Farkas Imre: 1900m úszás:30:41 depó1:2:39 90km bringa:2:41:58 depó2:3:03 21,1km futás:1:53:42 összesen:5:12:05

Seiwerth Anna: 1900m úszás:31:37 depó1:2:23 90km bringa:2:54:26 depó2:2:19 21,1km futás:1:58:29 összesen:5:29:16

pod01     pod02

2017.08.29.

Két Strucc versenyző képviselte a klubbot a Rövidtávú Triatlon OB-n Budapesten, Retek Zoli és Printz Ákos. Ákos beszámolója a versenyről:

Izgatottan vágtam neki életem 2. triatlon versenyének, melyet Budapest történelmi belvárosában illetve Lupa-tóban rendeztek. Hajnali indulás és a korai depózás megadta az alaphangulatot a versenyhez és mivel az adrenalin is pörgette az agyamat így kávéra sem volt szükségem, hogy koncentrált maradjak. Hősök terén tényleg színvonalas környezetben kellett a futócuccokat elhelyezni majd következhetett a Lupa strand ahol a több száz bringa közé kellett beilleszteni a sajátomat. A szervezők jól informálták a versenyzőket megfelelő volt az infrastruktúra is bár az illemhelyiségek száma lehet volna több is. A verseny során több kategóriában indították el a majdnem ezer főre "felhízott" mezőnyt, volt profi, fiatal, női versenyző és a legnépesebb a 35+ amatőr kategória, amiben én is indultam. Az úszás 9:30 kor kezdődött a 24 fokos Lupa-tóban. Az úszás a szokásos módon nagy adok-kapokkal indult, én mindvégig az edzői (Palkovits Attila) utasítást szem előtt tartva egyenletes tempót tartva próbáltam haladni. Úgy gondoltam hogyha Kokóval együtt jövök ki a partra, akkor az egy jó eredmény. Sajnos többet vártam magamtól, de ez még is csak a 2. versenyem. A depózás után a bringámra pattantam és nagy lendülettel kezdtem meg a 40 km-t a helyenként hátszeles pályán. A szervezőknek itt adnék egy csillagos 5-t, hiszen a pálya a festői Budapest legszebb részein vezetett. A bringás múltamból azt gondoltam, na, majd itt ki adok mindent magamból és egy remek időeredményt tudok felmutatni. Hát sajnos csak közepesre sikeredett. A harmadik etap, vagyis a futás a Hősök terén lévő depóból indult és 3 darab 3,3km körrel zárult. A futás során éreztem, hogy a hőség és az előző két versenyszám elég sokat ki vett belőlem így űridőt nem vártam magamtól és kb. az lett, amit éreztem is 5perc/km. A célba érkezés során keveredtek bennem az érzések, éreztem, hogy ez nem az, amit vártam magamtól, viszont ha mindent összeadok, 2. versenyre nem volt rossz tőlem. A Hősök terén felállított versenyzői zónában mindent igényt kielégítő színvonalas szolgáltatás fogadott és versenyző társammal, Retek Zolival ott beszéltük meg élményeinket a BudapestMan-nal kapcsolatban… Folytatás következik még nagyobb lendülettel. Eredmények:

Úszás 1500m: 34:26

Depó1: 3:56

Bringa 40km: 1:09:13

Depó2: 1:41

Futás 10km: 50:46

Összesen: 2:40:01

Retek Zolit a versenyszabályzat megszegése miatt kizárták a versenyből.

bpman1     bpman2

2017.08.21

Kelemen Attila beszámolója a versenyről:

Egy teljesen új verseny mindig egy kicsit óvatossá teszi a triatlonistát, jó lesz nekem ott, mi merre hol mikor és sok hasonló kérdés merül fel az ember fejében. De itt nem volt ok az aggodalomra. A helyszín Tata, úszás az Öreg-tóban, bringa egy teljesen lezárt útvonalon, futás a tó mellett, minden optimális egy remek középtávú triatlon versenyhez. Bár mindhárom táv egy picit hosszabbra sikeredett, a szervezők osztályzata csillagos ötös! Jó versenyközpont, útvonalak, frissítés, depó, kordonok, útbaigazító táblák, útvonal biztosítás, stb. Minden a helyén, ügyes főszervező, lelkes polgármester és nagyon-nagyon jó staff személyzet. Ezt fontos volt ide leírni, mert nem mindig van ez így a magyar triatlonban.

Akkor a versenyről. Elég erős mezőnyt sikerült idecsábítani, élen a magyar ironman bajnokkal és sok neves versenyzővel. Kezdésként 1900 méter úszás az Öreg-tó, kellemesnek mondható 25,2 fokos vizében a közel másfél száz indulónak. Meglepően jó helyen, 23-ként vetődtem partra a férfi mezőnyben, kimondottan jól esett az úszás, ami nekem a leggyengébb számom a három közül. A bringára pattanva már elég meleg volt, nagyon figyelni kellett a frissítésre, de ezt a frissítés nevű sportágat én nagyon jól művelem, nem kellett aggódnom. Kemény 90km bringa volt, igazi mosonmagyaróvári szélviszonyok között, fújt rendesen és folyamatosan erősödött, de nálunk ez teljesen normál. Nem is okozott gondot, hét helyet előre araszolva a 16. voltam a bringa végén. A félmaratoni futás a tóparton nagy élmény volt, sok turista, gyönyörű környék, a futóútvonal oda-vissza keresztülvezetett a váron, és ezt mind a négy körben megtettük. 28 fokos párás meleg eléggé amortizálta a mezőnyt, de a triatlon már csak ilyen. Tizenegyedik helyen értem célba, további öt helyet előre lépve a futás alatt, ami a kategória bronzérmet ért.

Úszás: 38:36, Depó1: 2:22, Kerékpár: 2:35:03, Depó2: 1:52, Futás: 1:41:40, Összesen: 4:59:32

Hihetetlenül jó verseny került fel a triatlon térképére, öröm volt itt versenyezni, várjuk a folytatást jövőre.

tata1    tata2    tata3

 

2017.07.19.

Bögi Ati fiókjából előkerült egy négy hónapja rejtegetett beszámoló, egy márciusi félmaratonról:

2017.03.23-26 között rendezték meg ezt a futást a Balaton körül a BSI rendezésében Siófoki indulással, amit úgy hirdetnek, hogy 4 nap futás, barátság, buli és csoda. Két betétszáma van, a 2. napon Keszthely – Szigliget között a Spuri Öböl Félmaraton és a 3. napon Badacsonytomaj – Balatonfüred között a Maratonfüred. A félmaraton mániát gyűjtőknek a Vivicittá előtt ez is lehet a tavaszi versenyük. Mivel tavaly tavasszal futottam már Budapesten, idén úgy döntöttem, hogy itt futom le a tavaszi félmaratont. A Balaton és különösen ez a része amúgy is kedvencem minden szempontból. Tudtam, hogy ez nem olyan sík terep, mint Budapest, de hogy mit jelent az futás közben az majd kiderül. Keszthely sincs messzebb, mint Budapest, igaz az utazáshoz kicsit több idő kell. Egy hátránya azért van, hogy a félmaraton péntekre, munkanapra esik.

Közel 700-an vágtunk neki 11 órakor a futásnak, kb. 14 fokos, kissé felhős, de szeles időben. A verseny teljes távon, a balatoni bringakörúton zajlott. Zónánként 2 perces szünettel indítottak bennünket, hogy a keskeny aszfalton a tumultust elkerüljük. Eltévedni nem lehetett, sok volt a segítő és elég frissítőhely állt rendelkezésre.Közel 14 km-ig a Balaton partján futottunk. A nádas és a házak fogták a szelet, szinte semmit nem lehetett érezni belőle. Itt még szintkülönbség sem volt, jó tempót lehetet menni. A neheze, mint kiderült itt következett, mert itt kellett a golfpálya mellett felkapaszkodni a Becehegyre. Ez nem csak jelentős szintkülönbség volt, hanem a teljes északi szembeszelet is megkaptuk. Felérve a 71-es út mellé sem simult ki a táj, hullámzott, mint a Balaton, ami azért nekem szokatlan volt. Éreztem, hogy itt már lassabban haladok, mint a mezőny elején, de hát ez egy ilyen hely. A szél is erős volt, de legalább nem lett sokkal melegebb. A feketelevest a rendezők a végére tartogatták, hiszen a cél a szigligeti vár alatti parkolóban volt. Aki járt már ott tudja milyen meredek kaptató vezet fel oda. Itt már sokan belesétáltak vagy alig haladtak. Nekem is csak egy cél lebegett a szemem előtt, hogy valahogy felérjek és a tervezett 2 órás időm meglegyen. Biztató volt, hogy a szpíkert már folyamatosan hallani lehetett és mindenkit biztatott, hogy a nettó idő még 2 órán belül van.

A terv meglett. Igaz csak 1:59:28-al végeztem, de ennek ellenére nagyon tetszett ez a futás. Kicsit más, mint egy budapesti, a táj meg szintkülönbségek miatt, de jövőre megint ide fogok jönni. Ez mégis csak a BALATON!

obol

 

futonaptar BSI mozdulj velunk exterememan keszthely triatlon  kartyalogo

Spuri futobolt logo 500x500