2019.09.30.
UFÓ Laci, a földönkívüli. Mi már csak így hívjuk klubelnökünket, Takács Lacit. Egy normál földi halandó ilyen dolgokat nem csinál 50 felett, hétvégén megint átírta saját és a Strucc legjobb félmaratoni idejét. Hogyan is látta ezt a vasárnapi száguldást:
Első alkalommal indultunk ezen a versenyen a Strucc Futóklubot képviselve. Mindhárman (Csapó András, Takács László, Vincze Csaba) azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezen a gyorsnak mondott pályán egyéni csúcsot javítsunk. Épp, hogy megérkeztünk Kremsbe, máris elindult a pulzusunk felfelé, ugyanis mindhármunk rajtcsomagját Csabi ismerőse korábban még Bécsben felvette, aki dugóba ragadva araszolgatott utánunk. A krems-i vasútállomásról buszok vitték a futókat Spitz-be, a rajthelyre, mi meg csak vártunk. Végül megjöttek a rajtcsomagok, amivel épp fel tudtunk szállni az utolsó buszok egyikére. Rövid bemelegítés után csak arra figyeltem, hogy jó helyezkedéssel időben odaálljak a rajthoz, hogy ne hátráltasson a tömegelés. Ez sikerült is, így megnyugodva vártam a 10 órás rajtot. Fogalmam sem volt, hogy hányan vagyunk, csak az eredménylistából láttam, hogy négyezer feletti félmaratonista sorakozott fel.
Meglehetősen gyorsan kezdtem, kicsit tartottam is a tempótól, de hát bevállaltam ennek kockázatát. Már csak azért is, mert kialakult egy stabil hármas boly, amit nem akartam elengedni. 35:46-os első 10km-re álmomban sem gondoltam, itt már tudtam, hogy meglesz amiért jöttem. Úgy éreztem, minden körülmény optimális. Kicsit ugyan hullámzott a Duna-menti útvonal, de itt nem kellett hidakra kapaszkodni és fordító is csak egyszer nehezítette az életünket. Ugyan sütött a nap, de nem volt bajom a hőmérséklettel. (Andrisnak és Csabinak viszont ez már túl meleg volt). Sikerült tovább tartani az egyenletes tempót, de nagyon oda kellett figyelni a frissítőknél a max. egy korty vízre, mert ha ott leszakadok a két fiúról, esélyem nem lett volna felzárkózni. Ezúttal is remekül működött a 13,5 km-nél elfogyasztott hidro-gél, ezzel kitartottam a végéig, egyszer sem kerültem energia mínuszba.
Az utolsó két kilométerrel Krems városi keringője már nem esett annyira jól, meglehetősen hosszúnak éreztem. Az utolsó km-en ráztuk szét az összeszokott hármasunkat, egy darabig élre álltam, aztán kicsivel lemaradva, közülünk másodikként értem célba. De a lényeg egyáltalán nem ez volt, hanem az 1:15:44-es idő, ami közel két perccel jobb annál, amit valaha félmaratonon futottam. A célban olyan terülj asztalkám várta a beérkezőket, melyhez hasonlót eddig még sehol nem tapasztaltam. Összességében egy jól szervezett, jól futható, szép útvonalon haladó verseny a Wachau maraton / félmaraton, csak ajánlani tudom!
Eredmények:
nettó idő absz.hely. kat. hely.
Takács László 1:15:44 14. M-50/ 1.
Csapó András 1:30:04 158. M-30/60.
Vincze Csaba 1:34:01 243. M-30/82.