2018.09.20.

A világ talán leggyorsabb pályája, idén is három Strucc indulóval. Takács Laci elképesztő időt futott 2:42:59, Printz Ákos hozta a kötelezőt 3:27:03, és Vincze Csabi sikeresen debütált maratoni távon 3:58:34. Most következzen két résztvevő beszámolója:

Takács László:

Tavaly voltam először Berlinben, de már a verseny napján eldöntöttem, hogy jövőre megint itt szeretnék lenni és kicsit még faragni az eredményen. Komolyan vettem a felkészülést, az edzések alapján pedig úgy éreztem, a 2:45 elérhető lesz. 40.000 induló, gyors pálya, rengeteg szurkoló, kilométerenként zenei pontok, tökéletes német szervezés. Ez teszi számomra és valószínűleg a többi futónak is vonzóvá ezt a versenyt. A 9:15-ös rajtnál még kellemesen hűvös volt az idő, de aztán szépen kezdett melegedni. A rajtzónákat itt tényleg komolyan veszik, így már az elejétől torlódás nélkül sikerült felvenni az utazósebességet. A tervezettnél gyorsabban kezdtem, de mivel könnyedén ment, nem vettem vissza. Első alkalommal próbáltam ki a gél frissítést versenyen 22 és 34 km-nél. Viszont majdnem elrontottam az egészet azzal, hogy előtte nem vettem magamhoz ISO-t, csak vizet. Az 1:20:34 féltávnak nagyon örültem, de kicsit féltem is attól, nehogy baj legyen ebből 30 után. Tény, hogy 25-től már nehezebb volt tartani a sebességet, jobban kezdtem fáradni, mint tavaly. Legalább ennyire küzdelmesek voltak a 30 feletti kilométerek is. Sokat segített, hogy itt már tömegesen szurkoltak a nézők, sűrűsödtek a frissítők. A végét ekkor már nagyon vártam. A Brandenburgi kaput meglátva összeszedtem maradék erőmet, az utolsó kilométert megfutva két perccel terven belül, 2:42:59 idővel értem célba.  A tavalyi versennyel ellentétben most úgy érzem, ezen az eredményen már nem fogok tudni javítani.

Bővebben: Berlin Maraton 2018.09.16.

2018.09.16.

Dr. Farkas Imi és a Szigliget Félmaraton, idén találkoztak egymással:

220 volt. Nem a feszültsèg bennem, hanem a rajtszàmom a 3. Mapei Szigliget fèlmaratonon. Hàrom tàvon, 6 - 9 - 21 km-en, egyèniben ès vàltòban, összesen 2300 ember rajtolt el szept. 15-èn a szigligeti strandnàl. Pontosan dèlben, meleg, szinte nyàrias idöben indultunk. Nekem, kèt hèttel az idei utolsò közèptàvù triatlon versenyem utàn màs cèlom nem lehetett, mint futni egy szèp helyen, egyben elbùcsùzni az idei nyàrtòl ès a Balatontòl. Egy kilenc ès kèt kisebb, hat kilomèteres kört teljesítettünk. Idönkènt àrnyèkban, de jellemzöen inkàbb tüzö napon futottunk. A màsodik ès a harmadik körben a nap erejèt aztàn meglehetösen èreztem is, amikor a vàrhoz kaptattunk fel, a kedvenc fagyizòmhoz.

Itt màr locsoltam magam bösègesen, kívül-belül hideg vízzel. Ezt a kèzmüves fagyizòt egyèbkènt a Keszthelyen versenyzö triatlonos csapat is jòl ismeri! Ekkor kezdtem el èrezni, hogy ilyen körülmènyek között különösebb eredmènyre nem szàmíthatok. De ez nem is volt a cèlom. Vègül òràm szerint 21,16 km-ert teljesítve, 1:50:02 idövel èrtem cèlba. Színvonalas rendezès, kivàlò frissítès, nagyon klassz hangulat, csak ajànlani tudom ezt a versenyt bàrkinek, aki gyönyörü tàjon, a Balaton partjàn szeretne kora összel futni.

2019.09.10.

Vasárnap rendezték a 33. Nemzetközi Wizz Air Budapest Félmaratont, ami egyben az országos félmaratoni bajnokság is. Rekord volt a nevezők, és a résztvevő országok száma is. Összesen 79 országból, több mint 10.000  nevezőt regisztráltak.

Természetesen a Strucc futóklub is képviseltette magát a rendezvényen, ami a Városligetben zajló felújítások miatt idén új helyszínre költözött, az ELTE Lágymányosi Campusa volt a versenyközpont. Az új helyszín jól vizsgázott, minden közel volt, csak a Városliget hangulata hiányzott egy kicsit.

A rajtidőpontot előre hozták a szervezők egy órával, 8 órára. Emiatt korábban kellett kelni, de cserébe a nagy meleget elkerültük, bár hideg azért így sem volt. Kellemes napos időben futottunk, szép eredmények születtek.

2018.09.06.

A triatlonnak van egy negyedik "sportága", a frissítés. Most Dr. Farkas Imre foglalja össze az ezzel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat. Az értekezés nem csak triatlonistáknak szól, futók is olvashatják!!!

A frissítés szerintem kétségen felül talán az egyik legfontosabb aspektusa a versenyre való felkészülésnek, annak ellenére, hogy a sportolók jelentős része tipikusan sokkal többet foglalkozik az edzésekkel, mint a frissítéssel. Hosszú órákat töltünk a medencében, a bringán, vagy a futópályán, azonban sokkal kevesebb időt fordítunk frissítésünk alapos megtervezésére. A frissítést sokan a 4. sportágnak tartják a triatlonban, szerintem nem véletlenül. A megfelelő frissítés lehet a döntő tényező egy jó eredménnyel teljesített verseny illetve a teljes kudarc között. Azok a sportolók, akik arra panaszkodnak, hogy a versenyük nem sikerült igazán, gyakran a nem megfelelő frissítésből fakadó problémákat sorolják fel: elfogyott az energia, dehidráltak lettek, vagy gyomor problémákkal küzdöttek. Túl sokat, vagy túl keveset ettek. Valami újat próbáltak ki, amit nem próbáltak ki edzésen. Ezért szeretném összefoglalni az alapokat, hogy valamilyen vezérfonalat adjak a kevésbé tapasztalt, illetve a már tapasztalt sportoló társaimnak, tőlük számítok egyéni véleményekre is.

Tervezés:

A frissítés a versenyre mindig egy kis tervezést igényel. Nagyon fontos előre tájékozódnunk, hogy milyen frissítés áll rendelkezésre az adott versenyen. Ez alapján meg lehet tervezni, hogy mik azok az ételek, illetve italok, amit felveszünk a pályán, illetve mi legyen az, amit magunkkal viszünk. Egy hosszabb versenyen nyilván nagyobb szénhidrát bevitellel kell számolnunk, mint rövid távon. Azoknál a versenyeknél, amelyek jellemzően 2 óránál tovább tartanak, már óránként kb. 60 gramm szénhidrát bevitelével kell számolnunk. Hiába viszünk be többet, abból nem származik többlet teljesítmény. A top versenyzőknek ennél többre lehet szüksége, nagy általánosságban azonban kijelenthető, hogy a legtöbb sportolónak a 60 gramm/óra bevitel optimális és elegendő. A szénhidrátot bevihetjük különböző módokon. Szelet, gél, ital, illetve ezek valamilyen keveréke, egyéni preferencia szerint.

Bővebben: A triatlon 4. sportága, a frissítés

2018.09.01.

A mozgás: az élet motorja, az egészségmegőrzés alapja, a közérzet támasza címmel, klubtagunk, Dr. Várallyay Zoltán tart előadást a III. Szigetközi Gyógynövénynapon Mosonmagyaróváron. 

Időpont: 2018.09.15. 11:30 szombat. Helyszín: Mosonmagyaróvár Lucsony u. 2. 

2018.08.20.

A tavalyi első versennyel magasra tették a szervezők a lécet, amit idén tovább emeltek, és a Keszthely Triatlon után a 2. legjobb versennyé nőtte ki magát a rendezvény. Idén már két nap és két verseny volt a menü, szombaton rövidtáv (1500m úszás, 40km bringa, 10km futás), majd vasárnap középtáv (1900m-90km-21,1km). Tata ideális helyszín a triatlonnak, az Öreg-tó kíváló úszó lehetőség, a környékben lehet bringázni, a tó körül futás meg meseszép. Most is volt Struccos résztvevő a mezőnyben.

Szombaton Printz Ákos indult rövidtávon. Fél óra pancsolás után már hasított is bringán. Nagyon meleg volt, majd a bringa utolsó harmadán folytatódott a vizes buli egy nagy nyári zuhé formájában. A futásra abbamaradt az eső, de nagy élmény volt a meleg párás időben futni. Ákos remek egyéni csúcsot ment, először két és fél órán belül.

Vasárnap az Atik jöttek féltávon, Palkovits és Kelemen Ati, három héttel az ironman után ez azért nem olyan egyszerű feladat. A párából marad másnapra is, meg kaptunk hozzá még melegebb időt. Jó volt fürödni a tóban, de bringán már főtt a fejünk. A tavalyi vizszintes bringa idén 500m szintet tartalmazó dombos hepe-hupa lett, tovább nehezítve a dolgokat. Futáson három tókör volt a penzum a brutál melegben, sokan kidőltek, rogyadoztak a kánikulában, a 2. helyezett is az infúziós ágyon végezte a célban. Érdekeltek voltunk az eredményhírdetésen is, Palkovits Ati a kategória bronzérmét vehette át. Nagyon nívós lett a verseny, nagyon kitikkadtunk, de remekül éreztük magunkat, jó volt itt lenni.

2018.08.13.

Míg a Strucc futó csapat nyári álmát alussza, addig a triatlonos szekcióból szinte minden hétvégén versenyez valaki. Most Seiwerth Anna járt Bécsben egy olimpiai távú triatlon versenyen.

Minden évben igyekszem új versenyeket találni, hogy új pályákon tudjam magam kipróbálni, plusz az idén eddig sikerült mindig valamit elszúrni a versenyeken (rossz frissítés vagy defekt), tehát nagyon vágytam már egy olyan versenyre, aminek a végén maradéktalanul elégedett lehetek. Tegnap ez végre sikerült.

Szokásos érkezés-rajtcsomagátvétel-depózás után volt egy gyors eligazítás, aztán 9-kor rajtoltak a fiúk, lányok 5 perccel később. 3 kört úsztunk a gerasdorfi bányatóban, és azt láttam csak már az első kör közepétől, hogy folyamatosan úszom el a férfiak mellett, és egész jól is ment, mert a lányok közül 13.-nak jöttem ki a vízből. A depó pici volt, könnyen mozogtunk benne, bár magamhoz képest lassú voltam, persze a depóról sok magyar versenyen példát lehetne venni… (no Keszthely kivétel) A bringán nem tudom, mi történt, de amikor ránéztem néha a pulzus miatt az órámra, csak azt láttan, hogy a sebesség 31-33-36 km/h. Húha, ez nem lesz jó, mert elbringázom az elejét, és majd jól lelassulok, és a futáson meg majd vánszorgok (hozzáteszem az aszfalt minősége is segített sokat, hogy ilyen jól lehessen menni). De nem így lett, és a futáson is (4 kör) egyre gyorsultam. A második körön utolért egy lány, akit gondoltam, hogy egy korcsoportban lehet velem. Közben folyamatosan azon gondolkodtam, hogy ha ő esetleg dobogós, akkor nem szabad, hogy előttem menjen! Tartottam vele a tempót, amikor a 3. körben egyszer csak lelassított, és elhagytam, és utána már nem ért utol egészen a verseny végéig. Jól tettem, hogy nem álltam meg – még a frissítőpontnál sem, mert pont ez az egy perc kellett ahhoz, hogy a 2. helyet el tudjam érni a korcsoportomban. Összességében ez egy nagyon családias hangulatú, de elég profi szervezésű verseny, amit szívesen ajánlok mindenkinek.

Köszönöm az egyszemélyes support-teamnek és Kelatinak a szokásos frissítési tippekért, most végig betartottam és megérte.

2018.08.07.

Printz Ákos Bükfürdői pancsolása:

Idén 19.alkalommal került megrendezésre Bük-fürdőn a Halmay Úszó Kupa. A szervező a szombathelyi olimpiai baráti kör a hagyományokhoz híven, a 1904-es olimpiai győztes Halmay Zoltán győzelmének szentelve 50 yard-os úszóversenyt szervezett. A versenyen külön gyermek és felnőtt kategória volt, ahol a döntőbe kerüléshez a kicsit több mint 47 métert 3-4 szer kellett abszolválni. A résztvevők közül jelen volt a többszörös győztes szombathelyi gyorsúszó, illetve szép számmal képviselték magukat budapesti, szlovákiai úszók, amatőr sportolók illetve bátrabb strandolók. Gyermek kategóriában 3 fővel képviseltük a rokonságot és külön öröm volt számomra, hogy kisfiam is abszolválta élete első úszóversenyét. Mivel korábban már jártam ezen a versenyen tudtam, hogy itt a jó szerepléshez szó szerint gyorsnak kell lenni. Sikerült a selejtezőkön jó időt úsznom, így a döntőben várt rám az a feladat, hogy próbáljam megszorongatni a verseny 11-szeres győztesét. Végül a papírforma érvényesült és a győztes időtől elmaradva a 2.helyen sikerült célba érnem, biztató 28 mp-es időeredménnyel. Folytatás következik már a triatlon világában.

2018.07.30.

Az év leghosszabb napja, ez a verseny egyik fő szlogenje. Hát tényleg hosszú, egy ironman verseny soha sem lesz rövid és könnyű, ami a világelitnek is gyenge nyolc óráig tart. A három összetevőt külön-külön sem egyszerű teljesíteni, 3800m úszás, 180km kerékpár, 42km futás, egymásután pedig kimondottan embert próbáló teljesítmény. Ma Magyarországon kb. 3000 fős tábor mondhatja magát vasembernek.

Idén hat egyéni versenyzővel indultunk, Farkas Imre, Horváth Csaba, Horváth Levente, Kelemen Attila, Palkovits Attila és Szentesi Nándor, illetve Seiwerth Anna révén egy háromfős lány váltóban is érdekeltek voltunk. Újra Kaszón volt a táborhelyünk, innen ingáztunk mindenfelé.

Nem indult jól a reggel, dörgés, villámlás és eső ébresztett minket. Esőben depózni nem olyan nagy élmény, de akkor ez rendeltetett. A rajtnál nem esett, így 602 versenyző vetette magát a Gyékényesi bányató 24,4 fokos vizébe Vangelis zenéjére. A bringa elején újra kaptunk egykis égi áldást a nyakunkba, nem volt veszélytelen a kerékpár ezen része a vizes, sokszor sáros úton. Az első kör végére, mire Nagyatádra értünk egész jól elkezdett felszáradni az aszfalt, de ekkor még borús volt az égbolt. Aztán jött a rémálom, elkezdett sütni a nap. Meleg, párás idő nagyon amortizálta a mezőnyt. A futásra elérte a hőmérő higanyszála a 30 fokot, a Rinya patak feletti hídon megint olvadozott az aszfalt. Egy ilyen verseny mindig küzdős, mi is dacoltunk az időjárással, de alapvetően saját magunkkal, a vége felé már csak célkapu elérése tartja a lelket a versenyzőkben.

Igazán a most debütáló Horváth Csabiért szorított a csapat. Azt azért nem mernénk leírni, hogy agyon edzette magát, de készült, amennyire tudott. A péntek esti utolsó fejtágító hasznosnak bizonyult, mert másnap megvalósította a hibátlan versenyt fogalmát, tökéletesen kontrolállta az eseményeket, az odavitt edzettségi állapotból kihozta a maximumot, és ezzel a gyarapította a Strucc Futóklub ironmanjeinek, nem kicsi számát. Sajnos Nándinak nem sikerült a célba érés, de csapat többi tagja, okos versenyzéssel biztosan gyűjtötte be az újabb finisher érmét. A csajok is remekül mentek, simán behúzták 11 óra alá a váltó idejét, nagyon ügyesek voltak. Másnap az eredményhirdetés után nagy örömmel indultunk haza egy fantasztikus hétvége után.

2018.07.24.

Az idei volt a 7. körfutóverseny Rábapatonán, amin Strucc Futóklubot Vincze Csabi képviselte:

A futók 3 táv közül választhattak: 2 km, 8 km és 16 km, de a szervezők gondoltak a legkisebbekre is a 400 méteres ovis futással. Családostól érkeztem a versenyre, így a 400 méteres ovis futásnál is érdekeltek voltunk, ezért már korán, 8 órakor a helyszínre érkeztünk. Már ekkor 20 fok körüli napos meleg idő volt. Mivel a 16 km-es táv rajtja csak 10 órakor kezdődött, így bőven maradt időm rákészülni a versenyre és valahogy bevonzani néhány felhőt, sajnos az utóbbi nem igazán sikerült. A rajtra már 25-30 fok lett a hőmérséklet, felhőnek nyomát sem lehetett látni, ennek nem igazán örültem, mert nagyon nem bírom az ilyen időjárási körülményeket.

16 km-en 2 kört  kellett megtennem a 8 km-es pályán, aminek az első része kb. 2,5 km földúton illetve a kavicsos töltésen zajlott. Az első körben szinte végig egyedül futottam, mert nagyon gyorsan szétszakadt a nem túl nagy létszámú, viszont nagyon erős mezőny. Az elől haladóktól nagyon leszakadtam de hátra sem nagyon kellett figyelnem, így nyugodtan futhattam az előre eltervezett tempómat (4:20 – 4:25 közti ezrek).  Az első 8 km-en csak a biztonságra koncentráltam, figyelve a pulzusra is, valamint a frissítésekre. A szervezőktől nagyon jó ötlet volt, hogy a körön belül 2 helyre is helyeztek ki frissítőpontot. Féltávnál a 7. helyen álltam kb. 1 perces hátrányban a közvetlen előttem lévő két futótól és kb. 400-500 méteres előnyben az utánam haladókkal szemben. A 2. kör megkezdése előtt gyorsan frissítettem és már haladtam is tovább. A második féltávra egy célom maradt: közelebb kerülni az előttem lévőkhöz, így 9. km-től növelni kezdtem a tempót, itt már nem néztem semmit csak futottam olyan gyorsan, amennyire csak tudtam. Számomra is kellemes meglepetés volt, hogy milyen jól bírom a melegben is a 4:10-4:15 perces ezreket. A hajrában még 2 pozíciót is sikerült javítanom, így végül 1:07:30-as idővel (egyéni csúcs körüli) az abszolút 5., kategória 2. helyre futottam be. A verseny után több bográcsos étel közül is lehetett választani, a választásom a babgulyásra esett, ami olyan volt mint az egész szervezés és hangulat: Kitűnő! Ide legközelebb is szívesen visszatérek (remélhetőleg sok Struccos futóval együtt) és csak gratulálni tudok a verseny szervezőinek a fantasztikus versenyükhöz.